Közismert tény, hogy Magyarországon a szív és érrendszeri betegségek után a vezető halálok a daganatos megbetegedések csoportja. De pontosan mi is az a daganat? Az első kép, ami megjelenik a fejünkben egy kisebb-nagyobb „ bumszli”, ami belenő a szerveinkbe. De miért teszi ezt? Egyáltalán, hogyan tudja ez a halálunkat okozni?

 Tulajdonképpen ez egy kontrollálatlan sejtszaporulat. Szervezetünkben rengeteg mechanizmus alakult abból a célból, hogy csak annyi sejt keletkezzen, amennyire az adott feladat ellátásához szükség van illetve, hogy a feladatukat már betöltött sejtek elpusztuljanak, és helyükre újak lépjenek. Sejtjeinkben a legtöbb funkciót különböző fehérjék hajtják végre (lebontják a táplálékokkal bevitt tápanyagokat, mint mini gyárdolgozók legyártják szerveztünk összetevőit), ezek a fehérjék pedig a génjeinkben kódoltak. Az előbb említett  mechanizmusokhoz is különböző fehérjékre van szükség, ha az ezen fehérjéket kódoló gének mutálódnak – különböző mutagén hatások, például UV-sugárzás, különböző rovarirtó szerek és a cigaretta füst összetevői, sőt akár  vírusok (HPV) hatására- a sejtek elkezdenek túlzott mértékben szaporodni, és a pusztulásuk is elmarad. Ilyen mutációk gyakran létrejönnek, azonban számtalan hibajavító mechanizmussal rendelkezünk, illetve immunrendszerünk is megvéd minket a mutálódott és így idegenként felismert sejtektől.

 Amit még rengeteget hallunk, hogy egy daganat rosszindulatú vagy jóindulatú. Ezt elsősorban az határozza meg, hogy a daganat mennyire fonódik össze a környezetével és hogy ad-e áttétet, azaz szóródik-e a távoli szervekbe. A jóindulatú daganatok lassan növekednek, környezetüktől jól elhatároltak ( így könnyen el is távolíthatók, ha szükséges)  és áttétet nem adnak. Millió ember sétálgat az utcán különböző jóindulatú daganatokkal - sokaknak van zsírcsomója,pici simaizom-daganata a méhén(myoma), sőt az anyajegyek is tulajdonképpen jóindulatú daganatok - de ezeknek  nincs is igazán jelentősége, hiszen nagy részük sosem fog bajt okozni a szervezetben.

Na és akkor nézzük, hogy miként tudja a mi sejtszaporulatunk a halálunkat okozni:

 A daganat térfoglalása miatt bizonyos szerveket összenyomhat, ezáltal károsítja funkcióikat, elzárhat ereket megszűntetve a szervek vérellátását, ugyanígy bélelzáródást, epeúti elzáródást vagy a légcsövet összenyomva légzési nehézséget okozhat. Képzeljük csak el, mivel jár az, ha egy agydaganat a légzési központunkat nyomja össze! Sajnos ilyenre a jóindulatú daganatok is képesek, ha épp rossz helyre nőttek.

 A daganatok termelhetnek különböző hormonokat. Általában azok a daganatok termelnek hormont, amelyek egy alapból is hormont termelő szervben alakultak ki.

 Például a hasnyálmirigyben kialakulhatnak inzulin-termelő daganatok. Biztos sokan hallottatok már az inzulinnal elkövetett gyilkosságról. Ilyenkor is pont ugyanaz a folyamat megy végbe, azzal a különbséggel, hogy az inzulint a kontrollálatlanul felszaporodott sejtek termelik.

A mellékvese bizonyos tumorai adrenalint termelnek, és az egekig emelik a vérnyomást.

 Ha növekedésükkel elérik a szervek felszínét, például a bélfal belsejét, akkor kifekélyesedő sebek keletkeznek, amelyekből lassan - de ha nincs beavatkozás - biztosan el lehet vérezni.

 A daganatosoktól megszokott hirtelen fogyást, pedig a daganat által (illetve a szervezet által a daganat ellen) termelt anyagok étvágycsökkentő illetve a test fehérjéinek lebontását serkentő hatása eredményezi.

 Sok rosszindulatú daganatra jellemző a csontáttétek képzése. Ez azért probléma, mert a csontoknak az izmok tartásán kívül van egy rendkívül fontos funkciója, ez pedig a vérképzés a csontvelőben ( bár ez felnőttben a szegycsontra, a csigolyákra és a csípőcsontra korlátozódik). Ha a vérképzés helyét foglalja el egy daganat, akkor pedig tripla bajban vagyunk, hiszen ha vörösvértestek száma csökken, kevesebb oxigént tud eljuttatni a vérünk szerveinkhez, vérlemezkék hiányában a véralvadásunk elégtelen, fehérvérsejtjeink pedig nem tudnak megóvni minket a kórokozóktól.

Ez csak pár szemléltető példa a daganatok gyilkossági eszközeinek kimeríthetetlen listájáról.

 Mit tehetünk mi? Sajnos nem sokat, bár a dohányzás abbahagyása, az alkoholfogyasztás és a füstölt vagy megégetett dolgok fogyasztásának mérsékelése természetesen csökkenti a kockázatainkat, meg persze az sem árt, ha jó messzire elkerüljük Csernobilt.

 Forrás:Robbins - A Patológia alapjai