Ez az a felirat, mely állítólag a fáraó sírja felett állt.
A legenda
A fáraó átka egy olyan legenda, mely körbelengi Tutanhamon sírjának feltárását. Mikor 1922-ben megnyitották a sírt, számos igen rejtélyes esemény vette kezdetét.
A kutatócsapat 26 embere mind meghalt, ami nem feltétlen meglepő első körben, hisz elég rég történt már a sírfeltárás. Csakhogy ezek a halálesetek nem sokkal a feltárás után történtek, nem mindig normális, "ágyban párnák közt" jelleggel.
Howard Carter tárta fel a sírt a csapatával. Sokan álltak a fáradtságos munka mögött mely lehetővé tette ezt a történeti pillanatot. A támogatójuk, Lord Carnavon halálával kezdődtek az események.
A legenda úgy tartja:
« Lord Carnarvont kórházba vitték, s állítólag többször is Tutanhamon nevét mondogatta. Majd egyszer csak felkiáltott: „Vége, hallom a hívást, készülök!” Abban pillanatban kialudtak a lámpák és (a legenda szerint) Londonban élő kutyája fájdalmasan felvonyított, majd kimúlt. A nővér elment visszakapcsolni az áramot, mire visszaért, Lord Carnarvon már meghalt. A fellahok átokról kezdtek beszélni, és ez a sajtónak köszönhetően az egész világon elterjedt. Pár héttel ezután Audrey Herbert ezredes, Lord Carnarvon öccse halt meg, majd az őt ápoló nővér következett. »
.
A tudomány
.
Számos kórokozó jöhet szóba, a sírokba belépők halálokai mögött a kutatások szerint.
.
Az első:
.
Az ókori egyiptomi papok ismerték a biológiai hadviselést. Mikor meghalt egy fáraó, a sír körül Bacillus Anthracis spórákat szórtak szét, mely az anthrax vagy ismertebb nevén a lépfene okozója.
1877-ben felfedezett kórokozót később is használták biológiai hadviselésre. Ez a baktérium az állati ürülékkel kerülhet a talajba, az emberbe az elhullott állatokból, a talajból, állati termékekből kerülhet. Az emberben ez a megbetegedés igen csúnya, súlyos elváltozásokat okoz. A bőrön (ahol például egy seb kapcsán bejuthat a kórokozó) nagy fekélyes, nekrotikus elváltozások lesznek. Ezt pokolvarnak hívjuk. Ezen kívül helyi ödémás (duzzadásos) elváltozást is okoz.
A tüdőn keresztül történt behatás gyorsan magas lázzal jár, kezelés nélkül 100%-ban halálos. Így lehet biológiai fegyverként is felhasználni.
.
A gyomor-bélrendszeren keresztül behatoló kórokozó véres hasmenést, hányást, ödémát, szepszist okozhat.
(Egyébként a jelenlegi orvostudomány eredményeként a kórkép kezelhető, és a rizikócsoportba tartozókat oltva a fertőzés is elkerülhető.)
.
A másik emélet szerint a gyors halál okzója a Histoplasma Capsulatum gomba volt.
Ez a gomba denevérek, madarak ürülékéből kerülhet a levegőbe, ahonnan be tudjuk lélegezni. A sírkamrákban gyakori nagy denevér kolóniák értelemszerűen a dolgukat is a piramisban végezték el, így ez az elmélet is helytállónak bizonyul. Az igen nagy mennyiségű fekália miatt mondhatni a fáraó álmát megbolygató "nagy szarban volt." A kezdeti tünetek influenza szerű elváltozások, később válnak a tünetek szisztémássá.
.
A harmadik pedig, mégiscsak az, hogy valóban létezik a fáraó átka. Némileg elgondolkodtató az, hogy kisértetiesen kevés az élő ember abban a teremben, ahol a múmia Kairóban ki van állítva.
.
.
Ezekből is látszik azért, hogy az egyiptomiaknak sem kellett a szomszédba menni egy kis tréfáért, gondoljunk például csak a szfinxekre.
